Farsang

A katolikus egyházi kalendárium szerint a farsang ünnepe vízkereszt és hamvazószerda közé esik, amelyhez számtalan népi hagyomány kapcsolódik. Vízkereszt napja mindig január 6.-ra esik. A bibliai hagyomány szerint a pap ekkor szenteli meg a tömjént és a vizet, melyet azután a kereszteléshez is használnak-innen ered a nap neve is. Hamvazószerda azonban változó ünnepnap, mindig húsvétot megelőző 40. nap, mely az idén február 17.-re esik. A hagyomány szerint a hamvazószerdát megelőző nap – húshagyó kedd – a farsang utolsó napja, amikor még gátlástalanul lehet lakomázni, mivel azután kezdődik a húsvétig tartó böjti időszak.

A farsang farka

A szokások és hiedelmek zömének szempontjából többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. A záró három napot „farsang farkának” is nevezik. Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai. „Felkötjük a farsang farkát” – mondták még jó ötven éve is az idősebb emberek.

Régi hagyomány egyes vidékeken az „asszonyfarsang”, melyet mindig farsanghétfőn rendeznek. Ekkor a lányok, asszonyok férfiruhában bújtak, és férfi módra mulattak egész nap.

A népi kalendáriumban különleges nap a hamvazószerda utáni csütörtök, amikor felfüggesztették a böjtöt, hogy elfogyaszthassák a megmaradt farsangi ételeket: ez volt a torkos- vagy tobzódócsütörtök. Ez a nap az idén február 18.-ra esik.

A legendák hava

A farsangkor még több, olyan jeles nap van, amely köré legenda szövődött az évszázadok során, s amelyeket a néphagyomány máig őriz. Január 22. Vince napja – termésjósló nap – „Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince” – tartja a közmondás. E napon a szőlőtermelők figyelik az időjárást: ha szép, napos az idő, akkor jó, ha ködös, borús, akkor rossz bortermés várható szüretkor.

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja – egyházi ünnep, azonban az emberek időjósló napnak is tartották.

A gyertyaszentelés szertartását sok helyen megtartják még ma is. A szertartás előtt minden tüzet eloltottak, majd az új tüzet megáldották, azután az áldott tűzről a gyertyákat meggyújtották, majd körül hordozták. A gyertyának azt a végét, ami nem égett le, a híveknek illett haza vinni, hisz ez jó szolgálatot tett a ház körül. A szentképek mögé tették és égiháború, lidérc veszély, villámlás vagy isten haragja esetén a gonosz erők ellen használták, és ezzel világítottak.

Február 3.-a Balázs – napja: gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásakor gyógyításra használták. A balázsolás ma is élő hagyomány. Ez az ünnep Szent Balázs püspök nevéhez fűződik, aki azzal tette feledhetetlenné magát az utókor számára, hogy egyszer megmentett egy fiút, akinek halszálka akadt a torkán. Ezen kívül Balázs napját az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjárás napjának is tartották.

Téltemetés magyar módra

A farsang és az azt követő böjti időszak a tél végére is utal. Határnapjai: Gergely-nap, virágvasárnap. Eleve egy ősi hiedelem hívta életre a hozzá kapcsolódó zajos mulatságokat. Azt hitték ugyanis az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, alakoskodással, boszorkánybábu elégetéssel akarták elűzni őket.

Március 12.-e Gergely-napja: az iskola téli időszakának befejező napja, amikor a tanulók adományokat gyűjtöttek a tanítónak és az iskolának. E naphoz Európa-szerte felvonulások, diákpüspök- választás és vetélkedők kapcsolódtak. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. ( Nagy ) Gergely pápát ( 509-604 ), iskolák alapítóját, a gregorián-éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette.

A magyar népszokásokban a virágvasárnaphoz kapcsolódott a barkaszentelés, a „Bújj-bújj, zöld ág” játék, de sok helyen a telet jelképező szalmabábu elégetésével vettek búcsút e napon a hosszú téltől.

Hazánkban az egyik legjellegzetesebb, évszázados hagyományokat őrző farsangi mulatság a mohácsi busójárás. Időpontja keresztény egyházi időponthoz kötődik, és minden évben a böjti időszak kezdete ( húshagyó-kedd ) előtt hat nappal veszi kezdetét, amely nap így értelemszerűen mindig csütörtökre esik.

Összefoglalta:

Weinper-Molnár Éva
Porva