BakonyiHírek.hu

Az év vége és az új év kezdete minden népnél bizonyos jelképes elválasztó, szerencse- és bőséghozó praktikákkal jár.

Ilyen volt a magyar nép szokása szerint az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása (téltemetés), egy öregember-maszkot viselő legénynek játékos kikorbácsolása a faluból (télkiverés), az óév kiharangozása. A bő termést biztosító, gonosz űző szokások közé tartoztak a lármás, álarcos felvonulások, kántálások.

A szilveszteri, helyesebben újévi szerencse-jelképek: a kéményseprő, négylevelű lóhere, patkó, lencse, s főleg a malac szintén régi szokások túlélő tanúi.

Az óévtől való búcsúzást az ó- és újvilág sok népe lármázással, zajkeltéssel ejti meg. A zajkeltés oka sokféle lehet, pl. a gonosz, a régi kiűzése, eltávolítása, vagy más mágikus ok, vagy csak az általános ünnepi féktelenség. Az óesztendő és az újév napjához számos mágikus-,bőség- és szerencsevarázsló praktika, idő-, szerelmi-, és haláljósló szokás kapcsolódik.

Szilveszter napjához táplálkozási tilalmak is kötődnek: tilos baromfit enni, nehogy elkaparja a szerencsét. Malachúst viszont kötelező, mivel kitúrja a szerencsét. Annak érdekében, hogy a háziaknak sok pénzük legyen a következő esztendőben, lencsét vagy babot is kell fogyasztaniuk. Egyes vidékeken az óév utolsó napján rétest sütöttek, annak reményében, hogy a rétestésztához hasonlóan a családtagok élete is hosszúra nyúlik.

Az év fordulóját a különböző kultúrák, sőt egy országon belül a települések lakói is meglehetősen eltérően ünneplik.

1939-ben megjelent „Adatok a téli néphagyományok ismertetéséhez" című könyv, Erdély szilveszteri és újévi szokásait is részletesen ecseteli.

Eszerint:

• sok családban szokás ezen a napon a szerencsepogácsa sütése.
• tilos a mosás, teregetés, mert az valaki halálát hozza
• tilos levinni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból.
• azt tartják, a szilveszteri álom beteljesedik, így ne múlassuk át az egész éjszakát, hanem hagyjunk időt egy jósálomra is
• ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet. A szilveszter éjjelén megfájduló fog valaminek a halogatását jelöli, amit már nem szabad tovább görgetnünk az új esztendőben.
• az éjféli mise után a férfiak - főleg református vidékeken - felmentek a templomtoronyba és egyházi énekeket danoltak
• éjfélkor az állatok tudnak beszélni és elárulják, hogyan bánik velük a gazdájuk
• a gazdák éjfélkor vizet húztak a kútból, amelyet aranyvíznek neveztek. Aki ivott belőle, arra gazdagság várt
• éjfél után a fiúk koloppal, ostorral, kereplővel járták az utcákat, lármával köszöntötték az évet.
• a másik szokás szerint a fiúk házról házra jártak, és köszöntő verseket, énekeket mondtak, jutalmul pedig tejet, diót vagy almát kaptak.
• tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsönkapott valamit, újév napjára visszaadta a tulajdonosnak
• tilos volt az asszonyoknak újév napján kimozdulni a házból, mert ha az első vendég nő volt, akkor balszerencse érte a háziakat.
• néhány településen ilyenkor is megajándékozták a gyermekeket. A meglepetést nem az angyalka, hanem az újévi csikó hozta. Természetesen az ajándék dióra, almára, pogácsára korlátozódott.
• az újévi tréfálkozás is szokás volt: az idősebb lányok mellett a gazdákat is megtréfálták a legények. A kilincshez kecskét kötöttek, így a háziak nem tudták kinyitni az ajtót.
• ennél elterjedtebb szokás volt, hogy a kertkapukat és az ajtókat kicseréltél egymással - esetleg elrejtették, gazdának olykor több napjába telt, amíg megtalálta a sajátját
• az év utolsó napján a szerelemjóslásnak is fontos szerepe van: A leányok galuskába, gombócba vagy más nyers tésztaféle közepébe apró papírokat raktak, amelyeken egy-egy férfinév szerepelt. Pontban éjfélkor bedobták a forró vízbe, az elsőnek felbukkanó férfinév leendő párjuk nevét árulta el. Nem jövendőbelijükről, hanem a férjhezmenetelükről adtak hírt a malacok: a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek.

Más forrásból:

• az év első napján lencsét volt szokás enni, hogy sok pénz érkezzen a házhoz. Ehhez társult még az is, hogy az éjfél elkongatása után néhány szem lencsét tettek zsebre.
• gyakran került ilyenkor az asztalra az újévi malac is, mi kitúrta a ház lakóinak szerencséjét, de jaj volt annak, aki ezen a napon baromfit evett, mert a csirke hátrafelé kapar, vagyis az elkaparni volt hivatott a szerencsét. Aki halra áhítozott, annak a farkánál kellett elkezdenie a fogyasztást, hogy nehogy elússzon a szerencséje, ugyanakkor egyes vidékeken nagyon szívesen látták ilyenkor a kopoltyúst az asztalon, mert pikkelye sok pénzt jelentett. A lencse és a malachús mellett érdemes sokféle rétessel "nyújtani" a gazdagságot.
• szokás volt továbbá a hagymakalendárium elkészítése is, mely abból állt, hogy 12 gerezd fokhagymába sót tettek, és éjszakára állni hagyták. Amelyik gerezd reggelre nedves lett, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó volt várható.

A népi időjósok szerint az északi szél hideg, a déli enyhe telet hoz. Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig fénylik a nap, akkor nem lesz jó termés, de ha egyforma éjszaka és reggel az időjárás, akkor bő termés várható.

szerkesztette: Mereteiné -Matosics Ágnes