Nosztalgia a retró jegyében!

Valaki egyértelmű dizájnként viszi otthonába a retrót vagy csak ha összetalálkoznak vele bárhol, akkor szép emlékeket dédelgetnek általa és vannak olyanok is, akik a szenvedélyüknek tartják. Találkoztunk már gyűjtőkkel, akik kiállításokat is szerveztek.

A minap viszont egy igazi nosztalgia gyöngyszemre leltünk a Balaton partján. Pontosabban, Balatonfőkajáron a Petőfi Sándor utcában valami készül, valami, ami szívből jön, valami, ami sok embert lázba hozhat és egy különleges, nyugodt miliőbe repíthet.

Hogy mitől különleges és egyedi ez az egész? Máris elmesélem!

Történetünk főhőse a tettektől buzgó „Retro” Ernő, aki ezt az egészet megálmodta és az elmaradhatatlan társ, aki ebben Őt maximálisan támogatja, Niki az energikus feleség.  Noha, kettecskén eredményes párt alkotnak, ott áll mögöttük még a család is, és bejönnek a képbe a barátok is.

Ottjártunkkor is jelen volt Horváth Gergő az egyik barát, akivel pakolásztak, rendezték a helyszíneket, jeleneteket (ezek fontosságára később még visszatérek), tettektől buzgónak neveztem fentebb Ernőt és nem véletlenül.
A folyamatosan mosolygó, életvidám ember, elnézést kért, hogy nincs formában most, ugyanis előző nap a hajnali órákba nyúló pakolászásban töltötték itt idejüket. Készülnek a megnyitóra, a vállalkozó elmondta augusztus 1-én lesz a helység, becsületes nevén Bala –Toni Retro Múzeum ünnepélyes nyitása.

- Sok még a tennivaló addig , - mondja és mutat körbe a régi dolgok között, amelyek tömkelege várakozik arra, hogy úgy, mint társaik, ők is a megfelelő helyükre kerüljenek.

 Mint említettem már a helyszíneket, jeleneteket, ezzel próbálják meg átadni, különleges értékként a régi-nek jelentőségét, amik Ernő számára nem pusztán tárgyak, hanem emlékeket őrző fizikai dolgok is.

Máris a kezébe fog egy régi kotyogós kávéfőzőt- Látjátok a sok ütés nyomát az oldalán? Akkor biztosan emlékeztek ti is, hogy ha nem tudtuk lecsavarni a tetejét, csak ütögetni kellett és máris sikerült egy újabb kávét főznünk- és tényleg, visszaemlékezve, azonnal jött a kép, amikor Édesanyám így oldotta meg az „újratöltést”.
Zseniális, kezdtem megérteni az indíttatást, aminek a jegyében megvalósítják ezt az álmot. Ez volt a konyha „jelenet”, de találhatunk még utasellátós helyszínt, katonai sátort ahhoz tartozó felszerelésekkel és sok minden más ötletes, kronológiailag jól elképzelt és összerakott „tálalást”. Minket körbevezetve, lelkesen mutatta és beszélt az ott látható eszmei értékekkel felruházott tárgyakról.

A mai gyerekeknek is kedvezve, Ernő szívéhez is közel álló playmobil tárgyak egy nagy terepasztallal bővülve vett le minket is a lábunkról.

 Ahogy jártuk a helyiségeket, elénk tárultak használati tárgyak, játékok, számítógépek, híradástechnikai eszközök, autók, motorok, és interaktív kiállító helyszínek. Biztosan kifelejtettem sok mindent, ezért érdemes idelátogatni minden retrót szeretőnek.

A hely megálmodójának volt még a tarsolyában meglepetés számunkra, hisz egy hangulatos teraszra invitált minket, ahol asztalok, padok állnak rendelkezésre, egy jó baráti beszélgetéshez.

Amikor leültünk, a mellettünk lévő udvaron régi autók parkoltak és pincehideg, klasszikus szódával kínált minket a gazda. A pince, ahol a szóda hűlt, Ernő saját baráti és családi társaságának befogadására alkalmas helyiséggé lett alakítva.  

Mi a cél? Tettem fel rövid kérdésemet. Hamar jött is a válasz: -A kapcsolatépítés és ápolás, fontos a társadalmi mindennapokban, a kommunikációnak és párbeszédnek emberi szükségletnek kellene megmaradnia.  Amennyiben jómagam hozzájárulok pár tartalmas beszélgetéshez, egy olyan környezetet biztosítva, ami nyugodt, békés, akkor már megérte. Másodsorban megosztani valamit másokkal, ami nekem is örömet okoz.

Nos, dióhéjban ennyi. Kíváncsian várjuk a megnyitót, amin természetesen mi is ott leszünk kameráinkkal.

Plakát: