A margarétáról szólva!

A margaréta virág, Európa északi és középső részén őshonos. Eredeti angolszász nevének (daisy) jelentése „a nap szeme”. Azért hívják így, mert ez a virág hajnalban nyílik, amikor még alig kezdődött el a nap.

Margaréta legendája:

fotó: képkocka, a A fehér hercegnő című amerikai televíziós sorozatból

Azt mondják, Margaréta egy hercegnő volt, kinek szépsége mindent felülmúlt. Születésekor odaígérték őt a virágok császárának. Margaréta 16 éves korában azonban beleszeretett egy vonzó és bátor hercegbe, eltervezték, hogy megszöknek. A császár azonban rájött, ekkor párbajra hívta a herceget. 3 napon és 3 éjen át harcoltak, mikor a herceg kard általi halált halt. Margaréta rémült volt és szívét elöntötte a gyász, félelmében a hegyekbe futott. A virágok császára a nyomában volt, ekkor Margaréta imádkozni kezdett, inkább a halál, mintsem feleségül menjen ahhoz, aki megölte élete szerelmét. Az imája meghallgatásra talált, ekkor Margaréta fehér virággá változott, az ártatlanság, a tisztaság és a szeretet szimbólumává.
Ezért tépkedik a fiatal lányok és fiúk ennek a gyönyörű virágnak a szirmait, miközben választ keresnek kérdésükre: "Szeret, nem szeret..."

szerző: ismeretlen

A margaréta az ártatlanságot és a tisztaságot jelképezi. Az új kezdetet is szimbolizálja. Virágnyelven a margaréta jelentése „hűséges szerelem”, és „soha nem fogom elmondani”.

Majdnem bizonyosra mondhatjuk, hogy a francia lovagok fogadták először virágukká, akik egyszersmind mindmáig legkedveltebb nevét is adták, nevezvén Margit-virágnak (marguerite). Ebben az esetben tehát már nem a hölgy kapta virágról a nevét, mint a Rózsa, Liliom, Viola női nevek esetében, hanem fordítva, a virág kapta nevét a hölgyről. Az is valószínű, hogy a Margit név eredeti gyöngy jelentésének ebben semmi szerepe nem volt, mert a margarétában nincsen semmi gyöngyszerű.

forrás: edenkert.hu, Borítókép: Kagawa Prefecture virágpark, Urashima, Japán, legenda:szerző ismeretlen