# Czinka Panna az első cigányprímás

> Ez az oldal AI-barát Markdown alternatívája. A kanonikus HTML oldal: https://bakonyihirek.hu/hirek/popularis/czinka.panna_2024

## Alapadatok

- **Kanonikus URL:** https://bakonyihirek.hu/hirek/popularis/czinka.panna_2024
- **Markdown URL:** https://bakonyihirek.hu/hirek/popularis/czinka.panna_2024.md
- **Azonosító:** 9381
- **Kategória:** Populáris hír
- **Kategória ID:** 306
- **Létrehozva:** 2024-02-15T11:14:41+01:00
- **Módosítva:** 2024-02-15T11:28:24+01:00

## Összefoglalók és rövid szövegek

Feltűnő szépségű, drágakövekkel díszített ruhájú megboldogult cigányasszony, akinek Amati-hegedűje volt.

## Tartalom

Czinka Panna vagy Cinka Panna (Sajógömör, 1711 – Tornalja vagy Sajógömör (?), 1772) legendás magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs, az első mai értelemben vett cigányprímás. Nagybőgős férjével és zenész sógoraival együtt ő alapította 1728-ban az első ismert, híressé vált, hagyományos magyar cigányzenekart. Már 9 évesen olyan tisztán hegedült, hogy a szépreményű gyermeket több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott hegedűjátékát tökéletesítsék. Elsősorban földesura, Lányi János támogatta. A kis Pannát a jeles városi karmester oktatta, s így rövid idő alatt rohamos haladást ért el a hegedűjátékban, a hangszerelésben és a zeneszerzésben. Tizenkét éves korára bámulat tárgya lett a muzsikája. Tizennégy éves korában férjhez ment egy nagybőgőn (akkori megfelelője a viola da gamba) játszó ügyes cigányzenészhez. Majd férjével és annak két fivérével 1728-ban megalapította kis zenekarát. Czinka Pannáé volt az első igazi cigánybanda, amelyben két hegedűs (egyikük a prímás, a másikuk a kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Hírük napról napra terjedt, ünnepségekre 20-30 mérföldről is hívták őket muzsikálni. Greguss Imre Cinka Panna című festményének képeslap-reprodukciója Földesúr patrónusuktól házat és telket kaptak, és kétéves időközönként új vörös ruhát. Panna volt az első hegedűs, és amikor nem zenéltek, ellátta a háztartást és segített főállásban kovácsmester férjének a műhelyben. A kortársak szerint rövid pipát szeretett szívni, amelynek hossza nem zavarta a hegedülésben. Az ezernyolcszázas években gróf Fáy István és Káldy Gyula adták ki Czinka Panna műveit (A régi magyar zene kincsei c. gyűjteményben), ezek azonban sajnos nem eredetiek, köztük a híres Czinka Panna-nóta sem. A legenda szerint az ő műve a Rákóczi-induló, de az is csak a 19. század elején, jóval halála után keletkezett. Nem maradt fenn hiteles műve. Fáy gróf egyéb tekintetben is legendateremtő volt: feltűnő szépségű, drágakövekkel díszített ruhájú cigány asszonynak írta le Pannát, akinek Amati-hegedűje volt.  Czinka Panna olajfestmény, forrás: Galéria Savaria Végakaratának megfelelően férfiruhában, kedvenc hegedűjével és pipájával együtt temették el 1772-ben a gömöri temetőben. Fotó: Bagyinszki Zoltán Fotó: Bagyinszki Zoltán Fotó: Bagyinszki Zoltán Czinka Panna emlékezetét őrzi Ökröss Bálint színműve (Czinka Panna, 1887), Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című regénye (1882), Kodály Zoltán és Balázs Béla daljátéka (Czinka Panna balladája, 1948), valamint legújabb alkotásként a Cinka Panna című játékfilm (2008, r. Dušan Rapoš). Ugyancsak Czinka Panna emlékét őrzi a Czinka Panna Prímásverseny is.   1897-ben Endrődi Sándor írt híres nótaszerű verset Cinka Pannáról:   Cinka Panna hegedűje, Hegedűje – Mintha csak a sátán maga Hegedűlne: Bűbájol a ringatója, Bolondít a keserűje. Ha vígan szól az a nóta, Az a nóta: Szent Dávid is táncra perdül Fenn a holdba: A kerek ég csupa csillag, A kerek föld csupa rózsa. De mikor bús a nótája, A nótája: Beborul a csillagos ég Nagy rónája, – S mintha egész Magyarország Hervadozna, sirdogálna…   Czinka Panna - (1711-1772) a csodaprímás - Józsa Judit alkotása Forrás: Wikipédia      

## További adatok

- **Kiemelt kép:** https://interface.uiwebservices.hu/files/Stock/Acikkek_bakonyihirek/2024_cikkek/Imre_Greguss_Panna_Czinka_1910.jpg
- **Megtekintések:** 2357