Mítosz "az óceánok találkozásának helye" az Alaszkai-öbölben!

A földkerekség egyik legkülönlegesebb természeti jelensége látható az Alaszkai-öbölnél. (az Alaszkai-öböl a Csendes-óceán része)

 A sok helyütt két óceán találkozásaként aposztrofált természeti tüneményt, azonban valójában az idézi elő, hogy az alaszkai gleccserekből és folyókból származó, nehéz üledékkel, vassal terhelt víztömeg találkozik a rendkívül magas sótartalmú, mélykék színű óceánnal. Ilyenkor a különböző sűrűségű és eltérő színekben pompázó vizek egymásnak ütköznek, és éles határvonal keletkezik közöttük, míg fokozatosan el nem keverednek.

2007-ben készült a fotó, egy óceánográfusok körutazásán, amelynek során tanulmányozták a vas szerepét az Alaszka-öbölben, és azt, hogy ez a vas hogyan éri el a Csendes-óceán északi részének bizonyos területei

Ken Bruland, az óceán tudományok jeles professzora társaival tanulmányozta, hogyan kavarognak az alaszkai partoktól az Alaszka-öbölig hatalmas örvények, amelyek lassan mozgó áramok, több száz kilométer átmérőjűek.

Ezek az örvények gyakran hatalmas mennyiségű jeges üledéket hordoznak, amelyet olyan folyók vesznek fel, mint Alaszka 286 mérföld hosszú Réz-folyója. William Sound hercegtől keletre ürül ki, miközben minden nehéz agyagot és üledéket, valamint vasat tartalmaz. Miután a jeges folyók beáramlanak a nagyobb víztömegbe, az óceáni áramlatok felveszik őket, és keletről nyugatra kezdik meg a keringést. Ez a keringés az, ahogyan a vas lerakódik az Alaszkai-öböl vashiányos régióiban.

A kérdéses képen a jobb oldali víz sötétebb szakasza vasban gazdag víz. Bal oldalon vas nélkül álló víz. Amint a vas az öbölben kering, a könnyű víz asszimilálódik a sötétebb vízzel. A másodperc töredéke alatt azonban a víz megosztottnak tűnhet, mint a képen. "Végül keverednek és ezekkel  az igazán erős gradiensekkel találkozhatsz ezekben az adott pillanatokban" - mondta Dr. Bruland. "Az ilyen határok soha nem statikusak, mivel mozognak és teljesen eltűnnek, az üledék szintjétől és a víz szeszélyétől függően."

Forrás:adn.com